Ez a bejegyzés részben nem az egészségügyi dolgozókról fog szólni. Nem tudom szó nélkül
hagyni azt, ami ebben az országban zajlik.
Nem fogok politizálni, mindenkinek megvan a véleménye az itthon kialakult helyzetről.

Viszont egy dologról ismét elfelejtkezünk! A mindennapi hőseinkről!
Azokról beszélek, akik emberek maradtak egy ilyen helyzetben és csendben teszik a dolgukat!
Igen ŐK a rendőrök, a mentők, önkéntesek, orvosok és ápolók.
Belegondoltam abba, hány család féltheti a hozzátartozóját, mert egyfolytában a
tűzkeresztben áll… Mit élhet át ilyenkor egy hozzátartozó? Amikor látja a híreket és tudja,
hogy akit szeret az ott áll és éppen leköpik, megfenyegetik...
Ők ott vannak akkor is, amikor 40 fok van, fúj a szél, esik az eső vagy éppen hajnalban 10 fok
van. Ők azok, akiknek még azzal is megnehezítik a dolgát, hogy egy sporteseményen is rendet
kell tartaniuk, sérülteket kell ellátniuk!
Belegondoltatok abba, hány embert hívtak be plusz személyzetként? Hány ember hagyta
otthon a biztonságos, szeretetteljes családi fészkét ezért??
Mert nem elég, hogy a menekülthelyzet miatt meg vannak terhelve, még erre is készülni kell,
mert „balhé” lesz!! Lett….

Siralmas!

Ezek miatt az emberek miatt kell a mentőknek magyarázkodniuk, hogy miért ér ki a kocsi 30
perc múlva, miért nincs rendőr az utcákon és miért nem tud időben odaérni a segítség.
Gondolkozz kedves randalírozó, vajon miért??
Jaaa, vagy ez eszedbe sem jutott, amikor egy honfitársad autóját gyújtottad fel?
Vagy amikor esetleg egy vagy több hétre kiesik a szolgálatból egy rendőr vagy mentőkolléga,
mert megdobálod és sérüléseket szenved?
Vajon ki lesz a legjobban felháborodva, amikor késik a segítség és Te bajban vagy!?
Miért terheljük pluszban őket??
Gondolkozzatok végre!
Minden tiszteletem a mindennapi hőseinké, akik helyt állnak és vigyáznak ránk ilyen nehéz
helyzetben is!!