Egy reggel csörgött az ébresztőóra…. Felültem ránéztem és nem értettem mi is történik velem. Hajnali 4:50, és amikor kezembe vettem a telefonomat, hogy egy 5 perces szundira állítsam. Elkezdtem gondolkozni, hogy ma vajon hova is kell mennem dolgozni?

Édes 5 perc, amit nagyon szeretek, amikor kezd felébredni az agyam és kezd felállni a rendszer.. ébredek.

Aztán ismét szólt az óra ébredj menned, kell, irány a munka! De hova is?

Felállok, elindulok a reggeli legjobb barátom felé, akit úgy hívnak kávéfőző, bekapcsolom, megmosom az arcom és már dereng merre is vezet az utam a mai nap folyamán!

Igen ma sebészetre megyek ápolni az első műtétesemet már reggel 8 órára elő is kell készítenem. Miközben lefőztem a kávémat csendben nézem a fákat, bambulok, fáradt vagyok! Tegnap este 10 órára estem haza és nem pihentem eleget, de össze kell szednem magamat hisz a betegem egy kipihent mosolygós embert vár, aki megnyugtatja, és azt mondja neki „minden rendben lesz, ne féljen”. De félni fog, hiszen kevés az az ember, aki nem fél egy műtét előtt…. Nekem kell megnyugtatnom.

Elkészülök, elindulok hajnali fél 6. Ébred a város gyönyörűen süt a nap, hallgatom a híreket és gondolkozom mit is kell tennem majd a beteggel.

Beérek, mosolygok a kollégáimra és kérem a kávémat hátha felébredek végre.

Jön a kávé, a betegem mosolyog, kedves, előkészítem, és már viszem is a műtőbe. Megfogom a kezét és biztosítom róla, hogy én itt várni fogom. Megnyugszik és kókadtan mondja: köszönöm.

Közben készítem a következő a következő és az azutáni beteget is műtétre… Nagyüzem, jövésmenés szaladgálás ébredés-altatás fájdalomcsillapítás, itatás, beteg felállítás, kikísér, a mellékhelyiségbe, etet, ágyat húz…. Eljön az este, sietve váltok, mert futás a másik melóhelyre.

Már több mint 14 órája talpon vagyok és még vár a következő műszak. Ismét egy kávé és arcmosás és hajrá kezdjük. Nagyroham, vesegörcs, fáj a torkom, fáj a mellkasom ez vár.. Sietve váltunk, mert a kolléganő szalad tovább máshová dolgozni. Jön az éjszakás team a nappalos műszakból. Fáradtak isznak egy kávét és kezdjük.. csináljuk, mert meg kell élnünk. Elmúlt éjfél, talán most már egy kis pihi jön… lefekszem, próbálok pihenni egy kicsit aludni „éber” üzemmódban.

Csöng a telefon, felugrom, nekiszaladok a falnak, mert azt hittem máshol vagyok és rosszul tájékozódtam.. Hajnali fél 4 ismét beteg, aki angyalkának szólít.. mosolygok

Eljön a reggel itt a váltás….ÉLJEN… az éjszakás műszakból jönnek a nappalos műszakba, így tudják megoldani. Hazamegyek, lefekszem, fáradt vagyok….

Este felébredek, családdal beszélgetés és utána ismét este 11 órát üt az óra. Lefekszem, hulla vagyok, alszom..

Reggel 4:50-kor csörög az óra… hova is megyek ma???